|
2012. április 30. hétfő, 13:37 |
|
2012. április 27.
Hétszáz magyar orvos, egészségügyi és mentálhigiénés szakember kéri a köztársasági elnöktől dr. Geréb Ágnes kegyelmi kérelmének támogatását
A hazai szakemberek mellett a két legtekintélyesebb nemzetközi szülészszakmai szervezet is kiáll a magyar szülész-nőgyógyász mellett
Hétszáz hazai orvos – szülész-nőgyógyász, gyermekorvos, belgyógyász, aneszteziológus, intenzív terápiás- és oxiológus szakorvos, bioetikus, epidemiológus és pszichiáterek – és társszakmák képviselői – köztük bábák, szülésznők, pszichológusok, szociális munkások, stb. – is aláírták azt a levelet, amelyben arra kérik a leendő köztársasági elnököt, hogy adjon helyt dr. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, szülésznő, bába és pszichológus kegyelmi kérelmének. Az orvosok és egészségügyi szakemberek szerint dr. Geréb Ágnes kezei között NEM halt meg olyan gyermek, aki kórházban kétséget kizáróan megmenthető lett volna, ezért is kérik a köztársasági elnököt kollégájuk – Magyarországon eddig példátlan – büntetésének elengedésére. Ez az első alkalom, hogy orvoskollégái és más egészségügyi szakemberek ilyen jelentős számban állnak ki nyíltan dr. Geréb Ágnes mellett.
A kérelemben a hazai szakemberek kiemelik, hogy dr. Geréb Ágnes munkássága jelentős léptékű változásokat hozott a hazai szülészeti ellátásban. Nevéhez fűződik például az apás szülések meghonosítása Magyarországon, amelyet több évtizeddel ezelőtt a szegedi klinikán kezdett bevezetni. A hazai szakemberek szerint részben ennek köszönhető, hogy ma már hazánkban is minden kórházban általános az apa jelenlétének lehetősége a szülés során.
Kiemelik azt is, ami széles körben közismert, hogy dr. Geréb Ágnes indította el és biztosította közel húsz éven keresztül a ma már szinte minden fejlett országban működő otthonszülés lehetőségét, megteremtve a kórházi szülészeti ellátás intézményen kívüli, háborítatlan alternatíváját.
Ennek jelentőségét az aláíró orvosok és egészségügyi szakemberek abban is látják, hogy az otthonszülés szemlélete bár – más országokhoz hasonlóan itthon is – jelentősen befolyásolta a kórházi szülések gyakorlatát, de hazánkban ez a folyamat még nem ért véget. Kívánatos lenne egy átfogó szülészeti reform, amely valóban a szülő nő és a születendő gyermek szükségletei köré épül, kiiktatva a protokollból a felesleges – és sokszor kockázatos – rutinszerűen végzett beavatkozásokat.
A hazai orvosokkal és egészségügyi dolgozókkal egy időben a két legnagyobb tekintélyű nemzetközi szülészszakmai szervezet is kiállt a két év letöltendő fogházbüntetésre ítélt szülész-nőgyógyász mellett. A Nemzetközi Bábaszövetség (International Confederation of Midwives; ICM), valamint a Szülészek és Nőgyógyászok Nemzetközi Szövetsége (Fédération Internationale de Ginécologie et d’Obstétrique; FIGO) még márciusban fejezte ki megdöbbenését a dr. Geréb Ágnes ügyében kimondott aránytalanul szigorú ítélet miatt. Véleményük szerint a nehézségek Magyarországon és más európai országokban is részben onnan erednek, hogy a bábák kórházon kívüli tevékenységét illetően nincs megfelelő jogi és szakmai szabályozás. Ezért az ICM és a FIGO nyilatkozatukban fölajánlották együttműködésüket a nemzetközileg elfogadott normákkal és standardokkal összhangban álló, európai szintű szabályozás kialakításában. Fölszólították továbbá az Európai Uniót, hogy tegyen eleget a nők alapvető emberi jogainak védelmében vállalt kötelezettségének, és minden európai országban, ahol a jelenség fennáll, állítsa le a bábaság kriminalizációját, melynek Európában legkirívóbb példája dr. Geréb Ágnes esete.
A kérelmet aláíró orvosok és más szakemberek szerint dr. Geréb Ágnes tevékenységét a büntetőeljárás folyamán mindvégig csupán a magyarországi kórházi szülészetben jártas szakértői vélemények alapján vizsgálták és ítélték meg, a hazai kórházi gyakorlat azonban sok tekintetben nem felel meg az orvostudomány jelenlegi eredményeinek. Külön sajnálatos tény az, hogy otthonszülésben járatos hazai és külföldi szakértők véleményét a bírósági eljárás során nem vették figyelembe.
Dr. Geréb Ágnes szüléskísérése mellett több ezer egészséges baba született háborítatlanul és biztonságban, a szülést pozitív élményként átélve, ami növeli a szülési kedvet is, és igen gyakran gyógyító lelki változásokat idéz elő az anyában, sőt az egész családban – áll a kérelemben.
„Ideje volt, hogy az országgyűlési képviselők, művészek, értelmiségiek után végre az orvosok is felemeljék szavukat kollégájuk védelmében e modernkori boszorkányüldözéssel szemben. Bízunk benne, hogy az újonnan megválasztott köztársasági elnök első döntései között fog helyt adni a kegyelmi kérelemnek, s ezzel véget vet a bábai tevékenység kriminalizálásának”– fogalmazott dr. Szebik Imre orvos, bioetikus.
További információ:
dr. Rózsa Emese a 06 20 9889511
Amennyiben Ön orvos vagy egészségügyi dolgozó, itt tudja aláírni a kérelem online változatát:
http://www.gopetition.com/petitions/ger%C3%A9b-%C3%A1gnes-kegyelmi-k%C3%A9rv%C3%A9nye.html
--
Lenhardt Anita
Partner
LWp Kommunikáció
Az Év Pr-ügynöksége / Agency Of The Year - Prizma Kreatív Pr Díj 2009
1113 Budapest, Dinnye u. 12.
Tel: +36 1 2793900
Fax: +36 1 279 3911
Mobil: +36 30 942 1095
www.lwpk.hu
http://twitter.com/LWpK |
|
|
2012. február 21. kedd, 14:16 |
|
Alulírott nőszervezetek egyként állunk ki dr. Geréb Ágnes mellett, és utasítjuk el meghurcolását.
Geréb Ágnes egész életműve a nők helyzetének javítását, önrendelkezési jogának kiterjesztését, testi és lelki egészségét szolgálja.
Több ezer boldog és biztonságos szülést kísért, iskolát alapított, amelyben bábák sokaságát képezte ki, s az általa terjesztett bábai modell térnyerésével a női testről, szülésről berögzült rémült és ellenséges kép fokozatosan oldódni kezdett.
Meghatározó szerepet játszott a hierarchikus, patriarchális, függőségen alapuló orvos-beteg viszony és szülészeti gyakorlat változásában, abban, hogy hazánkban is terjednek a barátságosabb, a szülő nő erejére, öntudatára, önbecsülésére számító, s az anya és a születő baba igényeire egyaránt figyelemmel lévő ellátási formák. Így közvetve sok ezer olyan nő szülésélményére is pozitív hatással volt, akik személyesen sosem találkoztak vele.
Nevéhez kötődik többek között az apák részvétele a szülésnél, aminek kapcsolat- és családmegerősítő hatása vitathatatlan.
Az intézményen kívüli szülés és szüléskísérés Magyarországon sem tilos, sem szabályozott nem volt (ebben a 2011-es otthonszülésre vonatkozó jogszabály sem hozott eddig érdemi változást). Ezért az újszülöttek elvesztésével vagy károsodásával járó esetek – szemben a kórházban praktizáló szakemberek hasonló ügyeivel – először nem szakmai bizottság elé kerültek, hanem azonnal büntetőbíróság elé. A büntetőeljárás során pedig kizárólag olyan orvosok adtak szakvéleményt, akik nemcsak nem értettek a kórházon kívüli szüléskísérés szakmai szabályaihoz, de kifejezetten elítélték magát az otthonszülést is.
A Geréb Ágnessel szemben lefolytatott, kíméletlen és megalázó mozzanatokban bővelkedő büntetőeljárást és a végül megszületett ítéletet igazságtalannak, emberi jogi, politikai és szakmai szempontból egyaránt rendkívül károsnak tartjuk.
Geréb Ágnes Semmelweis Ignác méltó utóda: Semmelweis a szülő nő testi egészségét tartotta szem előtt, a kor begyöpösödött, vak gyakorlatával szembeszállva igyekezett – amíg élt, hiába – védeni az anyákat a halálos fertőzéstől. Geréb a test és a lélek elválaszthatatlan egységét vallja: az öntudatos, magabiztos, nyugodt, saját testével együttműködni kész, biztonságban lévő nő esélyei a legjobbak arra, hogy komplikációmentesen szüljön.
Semmelweis Ignácot kortársai bolondok házába zárták, ahol – az ápolók ütlegei nyomán keletkezett sebei elfertőződése miatt – épp abban a szepszisben halt meg nyomorultul, amelytől az anyákat szerette volna megkímélni.
Geréb Ágnest meg fogjuk védeni. A magyar nőszervezetek Geréb Ágnes mellett állnak.
Kibocsátó szervezetek:
|
Anyahajó Kulturális Egyesület
Anyaközpontok Magyarországi Hálózata
|
|
Babahordozásért Közhasznú Alapítvány
|
|
Beli Buba Babahordozó Iskola
|
|
Európai Feminista Kezdeményezés egy Másmilyen Európáért
|
|
Holdam Egyesület, Miskolc
|
|
ICAN (International Cesarean Awareness Network / Nemzetközi Császármetszés Figyelő Hálózat)
|
|
Jól-Lét Alapítvány
|
|
Labrisz Egyesület
|
|
LÉK (Lélek Éled Kör Közhasznú Egyesület), Veszprém
|
|
Magyar Asszonyok Érdekszövetsége
|
|
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek)
|
|
Magyarországi Dúlák Egyesülete (MODULE)
|
|
MONA Alapítvány
|
|
NANE Egyesület
|
|
Nők a Pályán Egyesület
|
|
Nőtárs Közhasznú Alapítvány
|
|
Növekvő Hold Alapítvány
|
|
Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület
|
|
Patent Egyesület
|
|
REGINA Alapítvány
|
|
TAVAM – Társaság a Várandósság és Anyaság Megszenteléséért
|
|
Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület
|
|
Zöld Vakond Egyesület
|
Aláírhatod a petíciót itt!
|
|
2012. február 28. kedd, 07:20 |
Mátyássy Áron az egyik legtehetségesebb fiatal filmrendezőnk. Elsőfilmesként megnyerte a 40. Filmszemle fődíját, az Utolsó Idők c. alkotásával, de ő jegyzi az Átok című sorozatot is. Közéleti megszólalásai eleddig nem voltak, a Geréb Ágnes ügy kapcsán mégis úgy érezte, hallatnia kell a hangját. Megrendezte az Ezekben az időtlen órákban – Szül(et)éstörténetek c. darabot, A háborítatlan szülés valódi arca(i) címmel pedig rövidfilmet készített. Őt kérdeztük, úgy is mint kétgyermekes apát, miért tartja fontosnak felvállalni Geréb Ágnes harcos védelmét, valamint, hogy a szülésznő személyes sorsa elfedheti, avagy felszínre hozhatja az igazi kérdéseket a női önrendelkezés kényes témájáról. Nagyinterjú.
|
|
Tovább >>
|
|
2012. február 14. kedd, 13:58 |
Mivel a gondolataimat előre nem vetettem papírra, a tárgyaláson csak soroltam a mondandómat. Így lehetséges, hogy nem szó szerint ugyanez hangzott el.
Én ebben a szomorú perben már rengeteg borsót hánytam a falra.
Így most csak néhány gondolatot szeretnék elmondani.
Az előző tárgyaláson az ügyésznő azt mondta, hogy Geréb Ágnes neve túl gyakran bukkan fel a médiában, túl sokszor hallunk róla. Ez így van. Túl sokszor. Egy évvel ezelőtt részt vettünk egy konferencián, amit a MOTESZ (Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége) rendezett. Ezen a konferencián az hangzott el, hogy a megelőző 9 évben 478 jelentés szerepelt a médiában kórházi magzati elhalálozásról. Ugyanebben a 9 éves időszakban az otthonszülés során történt egy tragédiáról és két magzati károsodásról 158617 cikk szólt. Túl sokszor szerepelt tehát valóban.
Ami a különös kegyetlenséget illeti: a kulcscsonttörés a leggyakoribb szülési sérülés, ami a csontozatot érinti. A kulcscsonttörés nem nagyon súlyos probléma, szépen meggyógyul. Egyszer régen megjelent a Gyerekorvosok Lapjában, hogy normálisnak tekinthető, ha az újszülöttek 5 %-a (nem több, mint 5 %-a) kulcscsonttörést szenved a születése során. Természetesen erről sem készül statisztika, ez afféle közmegegyezés. Az otthon született gyerekek között eddig egyszer fordult elő kulcscsonttörés. A kis Grétának sajnos nem sikerült eltörni a kulcscsontját. Ez kiderül a boncleletből. Bárcsak sikerült volna...
Nem lehet minden vádat felsorolni, most csak kiragadok egyet. A többünk ellen felhozott vádak között szerepel a méh masszírozása. A szakértők mind egyetértettek abban, hogy ez helytelen lépés volt. Szakértői véleményükben nem hivatkoztak semmire, semmilyen szakirodalomra. Itt van a kezemben a szülésznőképzés jelenleg érvényes tankönyve. Dr. Illei György szerkesztette, a címe: Klinikai alapismeretek és szakápolástan szülésznők számára. Ebből idézek.
432. oldal, az atóniás vérzésről: „Ha a lepény még nem távozott el, a méhet dörzsöléssel kontrakcióba hozzuk..."
445. oldal, az atóniás vérzésről: „a méhet mechanikus ingerekkel, külső masszírozással összehúzódásra késztetjük..."
476. oldal, vérzések a gyermekágyban: „A vérzés bármely formája esetén a szülésznő feladata, hogy az orvost azonnal értesítse, megérkezéséig a méhet dörzsöléssel kontrakcióba hozza..."
2011 januárjában egy angol hírtelevíziós csatorna számára egy brit forgatócsoport dokumentumfilm sorozatot készített a nemzetközi nőnap alkalmából. A forgatócsoport a világ több helyszínén járt, köztük Magyarországon is. A sorozat témái többek között ezek voltak:
— tizenéves bevándorló anyák Texasban
— a császármetszés elharapózásának veszélyei az USA-ban
— bábák a vietnámi hegyek szegényei között
— illegális abortuszok Guatemalában
— a csonkítástól megrokkant nők kórháza Etiópiában.
ÉS:
— a szülészet helyzete Magyarországon.
Így lát minket a világ.
Nem sikerült őt bolondnak nyilvánítani, mint azt a 150 évvel ezelőtti kiváló kollégáját.
Hát végeznek vele máshogy.
Magyarország nem érdemli meg a kiváló szülészeket.
|
|
2012. február 11. szombat, 12:44 |
Van-e még értelme bármit is elmondani ennek a végtelenül elhúzódó pernek talán utolsó napján, mikor bizonyára ott van már velünk szemben a bíró asztalán a kész ítélet? Mikor az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy hiába beszélünk? Hogy éveken át hiába mondtunk el annyiszor annyi mindent? Hogy hiába mondtuk, hogy az ikerbabánál nem az oxitocin okozta az oxigénhiányt, hanem fordítva, oxigénhiány miatt adtuk az oxitocint, és hiába igazolja akár videofelvétel is, hogy intézetben rutineljárás vénás oxitocint adni a kitolási szakban. Hiába mondtuk, hogy a harmadik szülés nemhogy nem fokozott kockázatú, hanem éppenséggel a legkevesebb rizikó lehetőségét hordozza, hiába mondtuk, hogy van szívhanghallgatónk és fülünk, hiába mondtuk, hogy a saját lábán kórházba majd saját felelősségére hazamenő frissen szült nő nemhogy nem kivérzett, hanem lényegében egészséges, és hogy ha a minden szülész számára rettegett vállelakadást több beavatkozó személynek nem sikerül elhárítani, akkor az a szegény kisbaba meghal akkor is, ha senki semmit nem tesz vele? És hogy bármilyen elfogulatlan neurológus vagy patológus megmondhatja, hogy akárki okozta is, az ötödik és hatodik csigolya magasságában történt lefelé terjedő bevérzés nem lehetett halálok? És hiába tanúsítja a szakirodalom, hogy előfordul, hogy méhen belüli fertőzéstől ikrek közül az egyik akár meghal és a másik egészséges marad.
Hiába beszélünk arról, hogy kórházi munkában megőszült, időnként egészen inkoherens szülész-szakértő, aki még az ítélet kihirdetésének napján is összekeveri egymással az ügyeket, vagy pláne mindenféle más szakmát képviselő szakértő nem lehet kompetens az épp hogy utat törő intézményen kívüli bábaság megítélésében amit nemcsak hogy nem ismer, de mérhetetlen ellenszenvvel sőt undorral tekint rá? Mit mondhatunk, amikor azt tapasztaltuk, hogy a szakértők kizárólag abban a néhány esetben mondtak olyasmit, ami nekünk is esélyt adott, amikor történetesen elkerülte a figyelmüket, hogy mondandójuk valamelyest kedvezőbb színben tüntetheti fel a tevékenységünket? Hogy egyikük-másikuk, mint kiderült, még csak el se olvasta rendesen az anyagot, és olyan szakértő is volt, aki ellenszenvének viccelődő, becsmérlő hangnemben szabadon, rendreutasítás nélkül hangot adhatott? Mit mondjunk, ha a bíró az első fokon azzal indokolta, hogy szerinte nem elfogultak a szakértők, hogy egységesek a megítélésünkben? Ha mérhetetlen és totális az elfogultság, akkor az már nem is elfogultság? És ha a védelemnek is vannak szakértői, vajon miért szükségtelen azok meghallgatása? Mit lehet még mondani, mikor több éven át húzódó per, több kilónyi vagy lassanként mázsányi peranyag nem volt elég ahhoz, hogy elsőfokon az ügyészi perbeszéd ne legyen nagyjából fénymásolóval is elkészíthető a vádiratból? És ez persze semmi ahhoz képest, hogy a múlt heti tárgyalás nyomán egy különös kegyetlenségű gyilkos rémképe járta be a sajtót, amiből a tájékozatlan olvasók joggal hihették, hogy a legfelsőbb ügyészség súlyosbító indítványt tett, noha csupán egy TV-sorozatokon megérlelt nagymamai retorika oldalvágása volt.
A bírónál ott a kész ítélet. Abban a reményben hagyom abba, hogy hátha mégiscsak igazságos, az értőbb utókor szemében is vállalható ítélet született.
|
|
|
